"Én már nagyon ügyes vagyok! Mosolygok és gyógyulgatok!"

200x150

2009. július 6-a (hétfő), még mindig a kórházban....sikerült kb. 4órát aludni este. A combomon lévő duzzanat szépen apad, már csak 3 cm-rel nagyobb a bal combom kerülete, mint a jobbé (ez nagyon jó szerintem a kezdeti 6 cm-hez képest). ...és kb.35 fokos szögben tudom hajlítani a térdem.  Ez az a nap, mikor nem fáj már annyira, mint tegnap és a kicsi Réka nagyon bízik benne,hogy nincs szakadás, "csak" egy hatalmas haemetoma, ami majd felszívódik és minden jó lesz megint. ....és kutat és érdeklődik, hogy hogyan lehetne minél okosabban és gyorsabban regenerálódni ebből az állapotból..., ha valaki tud varázsolni, jelezze  ! Ma még csak második napja vagyok "ágyhoz kötve". Most még le tudom foglalni magam, MÉG nem kín a folyamatos fekvés... és nagyon boldog vagyok, mert EGYEDÜL tudtam kimenni a tőlem 10 m-re lévő mellékhelyiségbe.

 

Július 7-e (kedd). Korházi reggeli ébreszt itt a messzeségben, a fincsi otthoni helyett, távol a családomtól. Tovább apadt a combom, már csak 1 cm a kerületbeli különbség, viszont a bal térdem jóval nagyobbnak tűnik, mint a jobb, de megnyugtattak az orvosok, hogy ez teljesen normális és ennek így kell lennie, majd elmúlik (amúgy nem fáj). Aztán jött a gyógytornász. Nagyon élveztem, végre valami, aminek köze van a mozgáshoz! Azt hittem igen erős vagyok, de egyszerű feladatoktól is úgy elfáradtam, hogy húúú...     Ilyenkor elgondolkodom..., mikor nagy nehézségek árán tudom csak 20x megemelni a lábam, azt, amelyik épebb... Jól megizzasztottak, aztán felhelyezett a gyógytornász hölgy egy olyan gépet, ami fél órán keresztül kinyújtotta és behajlította a (bal) térdem. Juppppeeeee.....már 60 fokos szögig jutottam (!) ...és a mellékhelyiségtől a zuhanyzóig is (+10 m). Aztán ultrahangos vizsgálat következett a probléma konkretizállására. Réka koncentrál: -"Nagyon akarom...biztosan semmi baja a lábamnak! Nem létezik, hogy izomszakadás! Léci,léci, léci neee!"       ...és DE.     Megállapították, hogy egészen biztosan van részleges izomszakadás a bal combfeszítő izmomban. Számíthattam rá, de azért nem érintett jól a hír. Nem baj, erős vagyok és mi (én, meg akik mellettem állnak) megcsináljuk. 5 hét az ugyan csak 5 hét. De nekem most pont elegendőnek kell, hogy legyen a maximális regenerációhoz. Muszáj! Olyan nincs,hogy nem! Délután kaptam a gyógytornász hölgytől egy piros Thera-Band szallagot, amivel kicsit "kínozhattam" magam, szigorú szabállyal, "csak amíg jól esik". Persze csak az ép lábacskámat és a karjaimat mozgathattam át.

Én hiszek, a javulás számokkal mérhető, az 1 cm,az "már csak 1 cm"!

© 1989 - 2019 eXtremeMan
Designed by Szliczki József