„ Az út ami hazavissz „

200x150

 

 Hol is kezdődött  ?    Talán itt :    https://www.youtube.com/watch?v=xUQeUsqQuVc   2007-ben .

Megnéztem, megkapott ,  elraktároztam  és   valahol a   tudat alatt   eldöntöttem , hogy    ezt én is  meg  akarom   majd  csinálni !

   Ekkor még  javában   dohányoztam , igaz   már   túl voltam   első    félmaratonomon  jó   15kg  túlsúllyal . Már megvettem   országúti   kerékpáromat   is  amit  munka  utáni  streszoldásra  használtam .  Teltek - múltak az  évek , egyre  több  időt  rabló  munkával és   kevéske   edzéssel .

  2011  tavaszán   édesapám   halálával    kicsit a sportba  is menekültem és  beneveztem a  2011 –es  Spar   Maratonra ,amit   az  ő   emlékének   ajánlottam !

   Ott  nagyon mélyre   kellett   lemennem a   belső  énembe   , hogy  célba   érjek ! Megtapasztaltam    egy olyan  más   tudatállapotot    ami  az eddig megéltekhez  képest, semmihez sem    fogható . A  test   és   a  lélek  lecsupaszított   , őszinte   emberi  állapota  ,  csoda  és   katartikus   élményt   adott  - és  elengedtem   édesapámat …

2011  őszén  elkezdtem  az  gyors úszást   edző segítségével  ,ami  nagyon kínkeserves   volt, aki tisztába hozott   , hogy  „ 40 felett   már nem lehet   megtanulni  rendesen   úszni „.

 No Bravo ! Semmit   sem  veszthetek  ,de nem   is  nyerhetek … 

 közben   édesanyám   egészsége   is   leromlott  , küzdöttünk  mindenért , sajnos   a betegség  erősebb   volt  2012  májusában  őt   is   el  kellett   engednem .

  Az   élet  - halál   közelsége   a     végtelen    dimenzióját   feszegette . Egy  hosszú futásom   letisztult   gondolatával érett  meg  bennem , hogy  eljött    Az   Ironman   ideje !  Meg akarom  érinteni  a végtelent !

  A   nejem és  a   fiam  teljes   képtelenségnek   tartotta    ötletemet .

 Én   már   építgettem a projektet  2013    sprint   távú  verseny   kipróbálása , esetleg  olimpiai   táv – vízbe  fulladás  mentesen . ..

 Teljesítettem  is  Egerben   egy   sprint   távot ,amit nagyon   élveztem ,   nagyrészt   mert   17 min . –idővel   abszolváltam a   750 m  úszást  , ki tudtam ugrani  a  medencéből  ,  nem  voltam   elfáradva  , ja és a lényeg  végig   gyorsban mentem . A   bringán  már   az új   carbon   C12  gépppel   nyomultam ,nagyon   élveztem  , jól éreztem  magam    a bőrömben . A  futás   se vette  ki az erőmet . tuti  jó   buli volt .

  a következő   sprint  távon   egy  mellúszó     fejbe  rugott ,ami   baromi rosszul    esett   és  pillanatnyilag   nagyon  jó ötletnek  tűnt  , hogy én ilyen körülmények között   nem  versenyzem !

  ki is  jöttem a vízből  , kicsit   „nyalogattam” sebeimet  , de   utána    baromi   szar  érzés  volt   kívülről  nézni   a versenyt   amiből   én kiszálltam !!!  Ebből is tanultam .

  2013 évzáró    ünnepségére   gyülekeztünk a  Vinibike   egyesületnél (   merthogy  már  két  éve aktív   kerékpár egyesületi    tag is lettem ,ami fazont   adott   az  edzéseimnek is) .

Az   egyesületnek   triatlon   szakosztálya   is  aktív , így  volt   mit  beszélni , sőt  egyikőjük   nevezzük   nevén   Hanász   Attila   többszörös   IM   és   dupla IM  parolázva    gratulál  nekem   a   jövő évi    2014  -es   nagyatádi  extremmen    nevezésemhez  .

 Csekszi  erről  én   nem is tudok , valaki   más lehet – hesegetem   el   az ugratást . Simkó   József – Nyíregyháza  - csak egy van  - mondja ő !

   Bakker  ennek fele   se  tréfa – látta át   ő először a helyzetet -   lelőttem    a karácsonyi   ajándékod !    Igen  ez   így  kerek -  a nejem   benevezett  titokban – nagyon boldog lettem és   az egész   estét    belengte     a jövő évi     felkészülés   ízlelgetése , ráadásul az  egyesülettől    4    elsőbálozó  selylet  fel .

 A  sörözés   utáni   fejfájást   még  aggasztóbbá tette, hogy  otthon   is el kellett  varrni a   szálakat :  azaz felvállalom   , hogy   megtudtam  a  nejem    ajándékát , vagy   két   hét  múlva   karácsonykor   szinészkedés   ,ami   ha nem jön  össze (nem  kellően lepődök  meg )   az gáz . 

   Egy    leendő   IM    az egyenes    utat   kell  válassza  - így is tettem     elmeséltem   nejemnek   a  másnaposságom   valódi okát , aki el is pityeredett  -   egy nagyon kitalált     ajándék ,meghitt   karácsony   esti   élményétől    megfossztottatok  !

  Hidd   el az   mégnagyobb  élmény lesz   ott   mindkettőnknek  , azaz  hármónknak   ,mert  a  fiam  is részese     volt   az akciónak !

  Tudom  , hogy    erre  készülsz  már régóta , hát akkor   legyen meg az örömöd   és   essünk  túl rajta !

  •  foglalta   össze   kedvesem   az ügy esenciáját .

Nincs   mese ,  mostmár   ténylegesen   rátértem    az    „útra „ !

Tavasszal   Rotary   maraton   (3:43 )  visszaigazolta   , hogy   az alapozás megfelelő   volt  ( 3:45 ) –ös   edzésterv   szerint készültem .

  keddenként   fetrengésre   jártam ,ami   valójában komoly  mélyhátizom tornát jelent  atlétikai  szakedző segítségével .

  A   jó  idővel  indultak az egyesületi  hétvégi hosszú    bringázások  (  90: 120: 180 km ) .

  szerdánként    egyesületi    úszóedzésre   jártunk Újfehertó   H2o-ba   ,mert ott   kevesen vannak  és  úszó   edzőnknek  (   Mészáros   Edit – mészi )   is  útba  esik   este  munkából jövet .

 Monotónia   tűrésként    fiammal   nekiugrottunk a Kinizsi 100-nak   is   ami    jó tanuló  pénz volt . Teljesítése  alázattal   teli   örömmel   töltött   el  .

   Jöttek a   kerékpárversenyek , futóversenyek   amiket    mint   combó   edzőversenyek  kezeltünk   és    csapatostól   jártunk  rá  !

  Csütörtökönként  ( a jó   idő  beálltával )   Cyco   szakosztályvezetőnk  hosszú edzést tartott   rendes évi szabadsága  terhére (  micsoda   alázat )   amire    én 3- szor    jutottam el . Itt   reggel   4km úszással   kezdtünk , majd   130-150km  bringa ,majd   fakultatív    futás  min 10km . ezeknek is   nagyon, nagyon komoly tanulságai   voltak   (   eléhezés  , elemek lemerítése  , etetés   tanulás ,  a    0  %  -os  sör   csodás hatásai , stb  )

  Felkészülési    triatlon  versenyek   rendre nem jöttek össze ,már   le is tettem    róluk ,amikor utolsó pillanatban   egy visszalépés   miatt   lehetőségem nyílt   a kaposvár 113   versenyen résztvenni . Ezúton    is köszönöm   Dr Iváncsó    Béci   segítségét (   ja  és    anonym  norbi  is jó srác- bora   még  nálam hűsöl… )  . Ott   megtanultam   a  sópótlás hiányát  ,amiért fizettem    egy kinkeserves   (2:20 )    félmaratonnal -   ha  ez nincs  , akkor   nagyatádon mentem volna  a lecsóba !!!

   Most   visszagondolva  igazolódik  vissza  „az  út maga a   cél  „   szlogenjének   tartalma .

csapat lettünk !  Saját   mezzel  ,  saját   befutószalaggal ,mert   a verseny  előtt   3 héttel   csapattársunk   Turgó    3 éves   kisfia   leukémiás   lett ,aki   így   a  kisfia   ágya   mellett    vívta  és  vívja   harcát  most  is . Ezért   a Vinibike   csapat   befutói   „gyógyulj meg Danika „  befutószalaggal   jeleztük    együttérzésünket   sportársunk felé .

   Ilyen előzményekkel   indultam   nejemmel  Nagyatádra   szerdán . Mi  volt    a tarsolyban :   az idén 1200km   futás , 115 km  úszás , 4200km   bringa .

  Az  én   kereteim ennyit   tettek lehetővé  ,ami  időben   420   edzésórát  jelent .  A   mukám   sem zavarta   a felkészülést  , a nejem   maximális    módon    támogatott   minden vic   nélkül    ő    is adott   edzésötleteket ,   nem  tudok  neki elég hálás    lenni  ezúton   is  !   A   köszönet    virága   nagyon   találó   volt a versenyt követően  , de én még  ezt   hosszasan    fogom  leróni  .

  Szinte szégyen , de   én   hétvégén   mentem  tekerni    futni    6- 8 órákat ,míg   ő   rendezte  a kertet   , füvet   nyirt , rendezte   az állatokat   stb  ! 

     Zokszó nélkül !  Lesz   ez még  fordítva    is   mondogatta !  Hát  én szaván fo-

gom   és megpróbálok    gondtalan felkészülést biztosítani neki   élete    első   félmaratonjára  jövőre !

    Vissza   a szerdához .Megérkezés  Nagyatádra  .  Rajtcsomag átvétel  , előttem   egy mozgássérült   srác   ( job  láb   combtőtől amputálva )   ő is átveszi a rajtcsomagját…

   Indul   a lúdbőr (1) ,ami    még   sokszor  megismétlődött  a hétvégén …

   csütörtök  reggel  mártózás   gyékényesen  a víz jó meleg   , sajnos  nem sok esélye  van  a  neoprémnek  , pedig   az javítaná a vízfekvésem ,meg  az időmet , majd   20km  bringa   lazán  26-28   km /h   átlaggal , délután  futópályabejárás .  előtte   egyesületi    találkozó  ,merthogy fussunk együtt  ,mert   elég   jól mutat  ha   14  -en    csapat  jelleggel   járjuk be  a pályát  ,mint ahogy az   is  jól    mutatott  , hogy  6-10  éves  triatlon palánták    szintén egyenmezben    vezettek  minket a pályán.

    Dr    Herr  Gyuszi   kihangsúlyozta   , hogy ezeknek a   gyerekeknek   az  év    egyik fontos  eseménye   hogy  az országos   bajnokság    pályabejárását   ők vezethetik   fel ( lúdbőr 2 ) !

   Meg is  adták  a módját   ,de nekem  is   megtisztelő volt  , hogy      futás közben   Szebeni  Endrével  , Herr Gyulával és  Péter  Attilával    beszégethettem (lúdbőr 3 ) !

   A  tésztaparti - enni   azt tudok  , főleg  ha  még    jó is a választék , de  repeta  hijján  kellett   a sörpótlás , beszélgetéshez  .

  Már péntek , a tó  egyre   jobb , de  mintha    hasmenésem lenne , de nem   csak nekem   nejemnek is .   Gáz  ettünk valami  spec   házi gyártású  szendvicskrémet . Ez bibi , gyenge is vagyok rendesen .   Valami kellene , széntabletta – mi legyen ,

    A   strandon  a büfés   srác – legyen Áron  - ezúton is   köszönöm  atraktivitását  ! Meghalva   gondomat   azonnal szólt   a     felszolgálóinak , hogy hol  a  maszek piám .

   Hársvavirág ágyon érlelt    megypálinka !   Na ,ebből töltött   nekem    egy    3cl –t ,  amit   én nem sokat teketóriázva   be is vételeztem  ( pedig verseny előti napon  pálinkát inni ? – gáz , de fosni is )  . És   láss csodát   vissza jött az erőm a  gyomrom  elcsitult – hasmenés elmúlt !

  Áron  tisztességét   dícséri   , hogy   a nejemnek is töltött  ,aki   szintén jobban lett  és  ki sem engedte  fizetni   a   gyógyírt   !  Jó versenyzést kívánt  holnapra   ( lúdbőr 4 ) …

  Előadások -  nem akarok idézni ,mert    megnézhető , elérhető   mindhárom . Csak annyit ,  hogy  három egyéniség ,  egyéni  megközelítési   módban  ollózgatot    a   szombati   verseny   - rossz  szó az  „  út „    – ránk  váró nehézségeiről orvosi  megközelítésben , edzői   megközelítésben és   mentálisan . nagyon élveztem- Gyémánt és arany   ( lúdbőr  5) .

  Alvás   ,mert  holnap  a  laghosszabb  nap ,   de este   11  -re érkezett meg a fiam ,így ezután tudtam  elaludni .  Viszonylag  Jól aludtam ,   ébresztő   4 :15 . reggeli    két  tojás  , zsemle  , vaj , lekvár , méz , tejes tea – nesze  neked  10.000  kalóriás reggeli .

  6:00   depónyitásra ott vagyunk    .  Nem kapkodok  minden a helyén  , kivéve   a  víz  és iso , azt mondták minden úgy lesz mint kaposváron  ott  kaptunk  a depó  chek   in-nél   jó  hideg  vizet és isot is .   Ide  ezért direkt nem rakattam  a  nejemmel  , hát kell   Levente hoz  a  kocsiból .

 Kész , 7:00   egyesületi     kocsinál  találka  közös  fotózásra  . Kis    vállveregetés   az öregektől  (   4-5-6  -szors teljesítők , duplák )  , akik    10- 15 –el fiatalabbak nálam   aki   első bálozó vagyok .

  Tópart   chek in Herr  Gyulával  - sportársi  kézfogás  - Lúdbőr 6 !

   Bemelegítés , úszok   vagy 50m –t , elég  ennyi   . Küszködök a  szemüveggel  ,mert tegnap  kezeltem  páramentesítővel ,ami  úgy látszik nem  száradt  meg   rendesen , így   csípi a   szemem ,másrészt    rosszul látok   rajta  -   bagatell   hiba ezt   nem pénteken   kell lekezelni !

   five  minute to  start  - zeng  Péter  Attila   hangja –lúdbőr 7 !

Idegesség – nem -  ez fennkölt pátoszi   állapot .   belefeledkezem  a  lassan felszálló lufikba, de nem is azokat nézem ,azon túl  a végtelent … – könnyes   szemmel  .

   Indul a  Vangelis  - Paradicsom   meghódítása  -   fedezz  fel   egy új világot   - trónfol  Atilla – Lúdbőr 8.9.10 … Ágyú szó ….

   Pezsgő fürdő . Össze vissza   kezek lábak , adok, kapok – forr   a víz .  Az egyenes  felére   rendeződnek a sorok  ,és  lám látok a víz  alatt is   super  , kezdek keresni lábvizet   ami működik  is   sőt    csapattársakra akadok  a  csapatmezt   megismerem   amikor előre tekintek   , rá  pacsizok a   lábakra   könnyedén   haladok , sőt megfordul a fejemben  , hogy    tudok én gyorsabban is menni ,   hát előzésbe  kezdek   ami nem   nagyon  megy ,ekkor azonosulok a lábvíz    erejével  !   Ráérek én még elfáradni a bringán  meg a futáson , csak nyugi, nyugi  és  visszaállok  lábvízre  .

meg is van az  1. kör  (44min .) A torkom kiszáradása   ellen  bekapok egy  gélt,  jobb  hijján ,víz is elég lett volna   de azt nem tudtam  volna  magammal vinni  .

   2. kör  egyenletesen   forgatom a   karomat  láb pianóban ,a   fordító  bólyáknál   mellre   váltok    próbálom felmérni a helyzetett  az, hogy vannnak előttem az   nem meglepetés   , de azt is láttam   hogy hosszú sor van  mőgöttem  is !

    Működik a  lábvizen  haladás   sőt  már   hallom a   spíkert  is ,  lerakom a  lábam  ás   lábujjal már talajt fogok   de   oly hirtelen,  hogy görcsbe  rándul a lábam -  szerencsére csak egy  pillanat   volt  és elmúlt – oka   hirtelen mozdulat   .

   De  már kinn is vagyok ( 1 : 31 ) úszás kész . Reményen   felőli idővel .

   Futás a depóba -  közben   érzem hogy friss   vagyok , erőm  teljében , túlzás  nélkül mondom  alig vet ki valamit  belőlem  a 3.80km úszás .

   3  percen belül  már bringán  ülök   és pörgetek  kis   tányéron . 5km után  felváltok nagytányérra  , élvezem , hogy túléltem az úszást , hogy már itt vagyok  és jó tempóban  haladok  30-35 Km/h .  És   rendre   előzök  , de  megelőz Cserepes Sanyi  csapattárs , hadd menjen , hisz ő   dupla  IM . Hisz tudom  tartani a  tempót , sőt a   felfeléken   visszaelőzöm ,  nem   verseny ez  köztünk ,  hanem tempó hullámzás . Az út jó minőségű , igaz kis  ellen szél van , de ez nem  zavar annyira  jól haladok .  Eszem , iszom   ütemterv szerint  31.97km/h –ra jön ki   az első   75 km . Igaz   ezzel  akkor nem azonosultam ,mert   nem   váltottam  az órán , pedig lökést adott  volna .

Megbeszéltek   szerint   nejem (cicc)  várt a sörrel ( 0%)  és gofrival – nagyon  jól esett .

   Utána  az elindulás már kevésbé , a bal térdem   megfájdult   ( álláskor azon támaszkodtam )   alig   bírtam  felvenni a fordulatot  , kellett hozzá vagy 3 km . próbáltam vízzel hűteni  ami használt . Az itató helyeken    mindig cseréltem kulacsokat  , az   iso min. felét meg kellet igyam  a víz maradékát meg  magamra nyomtam  csere előtt . a    szeleteket   mindig elfogadtam  , azokat el is fogyasztottam . Jól elvoltam . meg lett 35km ,   várt a család megint    sör gofri   , de most le is szállítottak  , ami jól esett   110km után . Elindulni    nagyon   rosz   volt ,megint  a térd  , de most   mindkettő .  megint  kistányéros pörgetéssel   sikerült   visszaállnom .  fogytak a km –ek   de elterveztem , hogy az utolsó  kört   visszaveszem  ,  hogy „pihenten „   szálljak majd le  a bringáról  . Jó volt ezen  merengeni , de   közben  rendre  láttam  defektet   szerelőket  , kényszerből   bokorba  vonulókat .

    Nagyon bíztam   , hogy   szerencsével   elkerülöm a kényszer megállásokat   ,ami  össze is jött .

  A   szembejövő   csapattársak   köszöntése  erőt adott  ,  kizökkentett  a monotóniából , ebben a körben körözött  le az eleje  benne   csapattársam   Cycó is  kölcsönös minden rendben buzdítással  nyomult tovább  hisz  neki  9 –essel   íródik a   cél ideje .

   eljött  az utolsó  sör (  természetesen   alkoholmentes ) ideje a családdal de ez  már csak pohár volt ,  mert  indulni kellett  az utolsó körre ,ami megint  térd fájdalommal indult , kis pörgetés   és  hajrá .   érdekes  , hogy   itt már  130  -as  pulzuson éreztem jól magam . vártam a  fordítót , ahonnan kis hátszéllel   vártam   hogy feltűnjön Nagyatád magas épületeinek kontúrja  ,ami már   a   bringa   végét   jelenti . elég is volt ennyi .

    Letelt ,de ahogy leszálltam a   bringáról    bal lábam   teljesen beállt  (  comb és lábszár egyben – se előre   se hátra )  A  rendezők előzékenyen  el  akarták venni  a bicajt hogy viszik a  depóba- mondom  ember   el ne  vedd mert  nem tudok megállni ! 

   Na itt  kicsit  elgondolkoztam , hogy lesz ebből maraton !

   Szerencsére   lassan   oldódott   a helyzett  és   csak  elindultam   de  nem futni , hanem a tervezett  zuhanyzásra .

    8  percre sikeredett  ,de  megérte   , tanult  barátaim    sorai jutottak eszembe  „  az Ironmanen  mindenre   van idő „

  Belefért  , sőt  első  teljesítőként a    biztonság  zálogaként  éltem meg .

   Running !  

   Első  kör   5:37 –es    átlag tempó , még tulzás   is . A   következő körökben az    árnyas  fák   alatti   itatóhelyeken a   séta   áldásos   érzésével  is azonosultam  , igaz   ismerem  azt   a mondást   is  „ aki   maraton   közben   sétál   az  buzi „ .

   Nem   is    úgy   éltem meg  a  távot  mint  maratont  , hanem  16   itatóhely   meglátogatását ,ami   még  több  is volt   , de  ezért nem reklamálok  .

   A  körök  lassan fogytak , féltávnál   cipőcsere , zokni csere , de  mint  a lovaknál  , állva , lehajlásmentesen , teljes  családi  bevonással . lehajolni   nem tudtam  volna .

   A  Zoof    futósapka  hátsó ernyőjét  gyorszárral összefogva  a képződő  tasakba    diónyi   jeget   rakva   komfortérzetem  a   33fokos   meleget   elviselhetővé  tette. Olyannyira   , hogy amikor  az elolvadt   úgy  éreztem   , hogy    valaki behúzta  a  kéziféket   lelassultam  , hihetetlen  de   így volt . Pótlás , amit a  Vinibiker   csajoktól  ( Judit , Enikő , Edina ) is kaptam , meg  jó  szót  , biztatást –

 ezúton is köszi !

Futás  közben  máshol  is  jártam ,  lélekben   nagyon    távol  a   végtelen határainál .

   Volt   idő arra   is    , hogy    két csapattársba   is    próbáltam   lelket   verni  és   kizökkenteni  őket az   apátiából  ami   tükröződött   mozgásukon, tekintetükön , mondandójukon ( pl nincs   kedvem  futni – de   ezt  olyan enerváltan  ,mint  akinek  arra  sincs   ereje  , hogy belepisáljon a   konektorba ) .

   Egyikőjüknek használt is ( Mike)  ő    sikeres  első  bálozó   lett  , sajnos   a    másik   sportárs    feladta   a harcot . 

  Pedig     10   versenyből   9 –szer  megverne    min .  két órával és ezzel még bókoltam  magamnak!

Ez is azt    támasztja   alá  , hogy  mennyire  soktényzős ez a   sport és  én mint    első  bálozó  nagyon óvatos    duhajként    kellett  egész nap  kézben   tartani  az eseményeket    .

  Eljött   az utolsó   kör  ideje   is , de   már  több   sótablettát   nem  is  adott  a család  ( 42db  45mg –os   tengeri   sótablatta -   még   sok is   egy   embernek    egy   napra -  hangoztatták ők )

   A    parkban  tévedéseket  kizárva    bemondták    , hogy  első  bálozó    befutó   (552)   a    cél  irányába   fordul !

   Innen    már  nem akartam   megállni ,   hisz  ez   már meg  lesz  IRON MAN   leszek …

   A   lábszáram    nem így  gondolta   és   nem   halgatott  rám , lépésenként erősebben   rándult  görcsbe  .  A    Vinibike    mindig   jelen  van szerencsére   és  így   volt    ez akkor  is  ,mert  a  csapat sátorhoz   döcögve   kaptam    két   sótablettát  ,ami    után    érdekes   módon    tudtam   futást   imitálni  ,   ráfordultam a   célegyenesre   megkaptam   a    befutó    szalagot  ( Danika  Gyógyulj   meg )   kihúztam   magam ,   kezemben    a köszönet    virágával    eufóriás    állapotban  „ szakítottam át „  a   célszalagot ! 

  Megérkeztem  ,   teljesítettem  a   226 km –t   először  egyben  ( de   nem  utoljára ) !

  De   ez nem  mondja   el , hogy    mit éreztem , mivé   lettem    a   hosszú úton ?

  Más   lettem   , haza   értem , megbékéltem   magammal , elfogadtam , hogy a   mindenség   része   vagyok  ,  csak  nagyon , nagyon  pici   része !

   Ezt   mondhatnám   úgy   is  , hogy   alázatot    tanultam    magammal szemben  , másokkal    szemben ,  a  világgal szemben ,ami   megmarad   örökké   bennem , visszavonhatalanul  !

   Nem   úgy a   fizikai erőnlét , állóképesség , ami    már  közel sem   a   nyári szintű   ( de   visszanyerhető   elhatározás alapján )

       De   megéltem , megtapasztaltam az alábbi Szokrateszi gondolatot :

      A férfinak nincs joga a fizikai edzés terén amatőrnek lennie. Szégyen számára anélkül megöregedni, hogy látta volna azt a szépséget és erőt, amire a teste képes!

  

    Mi   lesz    ezután ? 

   Most   pihenés   jön ,majd  az új   célok    megvalósítása  ,amik   remélem  legalább   ilyen   pozitív  szellemiségű  síkon    fogják  vezérelni tetteimet - az úton ! 

  Mert   tudod :  „  az   út   maga   a  cél ! „

 

© 1989 - 2019 eXtremeMan
Designed by Szliczki József