Kézilabdától az Ironmanig

200x150

  ANYTHING IS POSSIBLE     Bán ’Tomboló’ Tibor   naplójából     BEMUTATKOZÁS Név, szül hely, idő      Bán Tibor, Mezőkövesd 1970.10.22  Lakhely:                      Dunakeszi Család:                       Nős, Eszter (7), Zalán (5) Sport:                          1985-2010          Kézilabda (igazolt játékos)                                     2011-                  Úszás, Futás, Kerékpár Végzettség:                Közlekedésmérnök, Győr Munkahely:                 Logisztikus, autóipari beszállító cég     BEVEZETÉS Ezt a rövid beszámolót ajánlom minden olyan embernek, aki most kezdi el a triatlont és gondolkozik a hosszú táv teljesítésén és azoknak is, akiknek nincs sok ideje, de mégis szeretné kipróbálni magát az Ironman távon. Akit esetleg részletesebben is érdekel, a 2 éves felkészülésem azoknak szívesen elküldöm, mert ezen anyagokhoz nagyon nehéz hozzájutni, főleg ha valaki egyedül készül.   MIÉRT VÁLASZTOTTAM A VASEMBER TÁVOT Mindenkinek egy indíttatásra van szükség, nekem a feleségem adta. Erőszakosan kérte, hogy hagyjam abba a kézilabdát, mert hétvégéink folyamatosan arról szólt (elválik, ha nem hagyom). Azért, hogy a család szétszakadást elkerüljem próbáltam valamilyen nyugodtabb sportot keresni. Elkezdtem az internet-et olvasgatni és egy ’Sánta Kutya’ IM beszámolójára akadtam, aki nagy kitartásról tett tanúbizonyosságot. Ekkor úgy döntöttem triatlonozgatni fogok.   KEZDET Megnéztem a távok hosszait a kezdőtől a leghosszabbig, kezdtem ismerkedni velük. A duatlon és triatlon távokat az olimpiai távig sikeresen vettem 4 hónap alatt, nem versenyen, csak saját magamnak mértem. Úszni csak mellben tudtam, kerékpárom 20 éves MTB volt és 10 km-nél többet nem futottam életemben. Vizet ittam és müzlit ettem.   Egyre jobban érdekelt a közép és a hosszútáv lehetősége. Változtattam a felkészülésen és több írásos anyagot olvastam és vásároltam egy használt 1.5 treck kerékpárt. Kipróbáltam az isostart italt és kaptam 1 db szénhidrátos csokit. 2 hónap alatt sikerült a középtávot tejesíteni saját magam által kimért pályán. A szervezetemet annyira megviselte, hogy 2 napig alig tudtam lábra állni. Úgy láttam a hosszútávra képtelen leszek, mert nem bírok többet.   AZ IRONMAN EGY ÉLETFORMA A hosszútáv eléréséhez át kellett értékelnem képességeimet és a cél érdekében változatni a felkészülésen. Az edzéstervet saját magam állítottam össze, minden táv után leírtam a tapasztalatokat. Írásos anyagok: Elolvastam Zakariás Géza triatlonos anyagait, verseny beszámolókat és a nagyatádi versenyek előtti prezentációkat (vásároltam egy pulzusórát). Úszás: úszóedzőhöz mentem, mert gyorsúszásban szükséges a távot teljesíteni (lábat pihentetni) Kerékpár: kerékpáros cipőt és könyöklőt vettem Futás: jó futócipőt választottam és kimértem a hosszú távokhoz a futópályát (frissítőpontokat felállítottam) Táplálkozás: elkészítettem a verseny előtt és alatti étkezési és folyadékfogyasztási rendemet (szilárd kaják, magnézium, banán, powerbar,..) Regeneráció: regeneráló ital (Verofit), masszőr, alvás   ÉVES EDZÉSTERV KÉSZÍTÉS Az edzéseket november elejétől október elejéig állítottam össze (október pihenés). Az ökölszabályokat próbáltam egyszerűsíteni, de hetente 5-6 edzést (1-2 pihenő) végeztem a verseny sorrendjében (úszás, kerékpár, futás). Télen alapoztam, kipróbáltam a 25,33,50 medencét, futógépet, spinninget, görgőt. Megterveztem az edzés és versenynaptáromat, amely úszó, futó, kerékpáros és triatlon versenyekből állt. Probléma volt, hogy a versenyeket különböző egyesületek szervezik sok az átfedés az események között, amit csak az utolsó pillanatban változatnak meg. Az első évben azt a célt tűztem ki, hogy az IM távot külön versenyszámonként teljesítsem és egy középtávon is részt vegyek. Sokat figyeltem a sportolókat, hogy tanuljak, tőlük mit tesznek a verseny előtt, alatt és után. A második évben a már megszerzett tapasztalatokat összegeztem (edzésonline-t használtam) és tudtam hol kell járnom havonta az edzések mennyiségében.   EDZÉSEK Mivel két kis gyerekem van és versenyszférában dolgozom, ezért extrém időpontokban tudtam csak az edzésadagokat teljesíteni. Hétközi edzéseim nagy részét 19.00-24.00 között végeztem. Úszás 19.00-21.00 között, Görgő vagy esti kerékpár 21.00-24.00 között, Futás sötétben vagy futógépen 21.00-23.00 között Hétvégén reggel 7.00 indulás: úszás, futás, hosszú kerékpár vagy kombinált távokra   VERSENYEK Márciusban, áprilisban jöttek a futó versenyek, május/júniusban a kerékpáros versenyek, Július/augusztus nyílt vízi úszások, június/ július/ augusztus triatlon versenyek Hosszú távú események: Úszás: 5.2 km Balaton, 5 km Porec Kerékpár: 204 km Tour de Pelso Futás: 21 km Vác, 28 km Velencei tó, 30 km Budapest Maraton Triatlon: Sprint táv Kaposvár, Olimpiai táv Szombathely, Középtáv Kisköre / Balatonfüred / ’Nagyatád próbatáv’   NAGYATÁD- IRONMAN distance, rövid beszámoló Terveztem, hogy a nagy esemény pályáján végig menjek legalább egyszer, amit szerencsére Herr Gyula edzőtávjának megszervezése elő is segített. A próbatáv előtt és alatt mindent úgy próbáltam összeállítani, mint amit a verseny során is fogok tenni. Szállást Solar Hotelben foglaltam, feltérképeztem a várost (Texco, buszindulási pontot, versenyhelyszínt stb.). A próbatáv úszása, kerékpárja és futása is a versenypályán történt ráadásul 35 fokban, ami fontos tapasztalatot adott a versenyre.   Verseny előtt 2 nappal érkeztem a Hotelbe, szoktam a hangulatot, néztem a versenyközpont építését, kerékpáros bejáráson és este a tésztapartin is részt vettem. Verseny előtti nap reggel végig sétáltam a futópályán és elmentem kocsival a Gyékényesi tóhoz. Teljes nyugalom és pár versenyző próba úszása fogadott. Délután nevezés, bevásárlás, csomagok összekészítése és a hangulatos verseny megnyitó következett. Este átnéztem az ellenőrzési listámat, csomagokat és lejátszottam fejben a másnapi ’leghosszabb' napomat. Verseny napján 3.30-kor keltem, kb. 2 órát aludtam. Kisétáltam a buszhoz, onnan visszarohantam, mert a kerékpárülés mögé nem raktam fel a rajtszámot (túl sok rajtszám volt, nem volt elmondva pontosan, pulzusom az egekben pedig még nagyon korán volt). A buszvezető otthon hagyta a mobilját, ezért másik útvonalon mentünk az úszás helyszínére, ez egy kicsit izgatottá tette a versenyzőket, de gondoltam lesz még nem várt esemény. Bedepóztam, átöltöztem és többen keresgettük, hogy a kerékpáros ruhákat hova is kell helyezni. A kerékpár mellett mindent pontosan elpakoltam, szárazon bemelegítettem majd a vízben is, kellemes volt a víz hőfoka. Gyula barátommal egymást biztattuk és indítottuk az órát az ágyúszóra. Mivel nagy meleget mondott a meteorológia, ezért az úszást lassítottam, próbáltam élvezni, lábvizet keresni, nem elfáradni. A táv végén a sátorban átöltöztem ettem, ittam nem siettem a kerékpárra.   Kerékpározás elején ismét ettem, ittam, lassan gyorsítottam. Az első vasúti átjáróban elszállt az 1 literes kulacsom, széttört, izo kifolyt. Kicsit aggódtam mi lesz, de gondoltam az Ágneslaki frissítőig kihúzom. A bevált ökölszabály szerint 15 percenként ittam, 30 percenként ettem. A kerékpározás jól ment, de a nagy meleg miatt visszavettem a tempót, hogy a futást frissen kezdjem el. A kerékpározás alatt sokat kellett locsolni magamat, ez mint később kiderült nagyon jól tettem. Kicsit untam a 180 km-t, de tudtam még soká érek célba, ezért az elmúlt évek beszámolóinak jó hangulatira emlékeztem.   Futás előtt lezuhanyoztam, átöltöztem, ettem egy kicsit, az ellenőrző listámat átnéztem. Hosszú volt a depozás, de mindent megadtam magamnak. Futásnál a 11 kör teljesítése járt az eszembe, nem a maratoni táv. Péter Attila műsorvezető azt mondta, hogy 20 km-ig ne nézz hátra (5 kör), én nem tettem. Kindl Gábor azt mondta, hogy az utolsó 10 km a legnehezebb (9 kör után), igaza volt. Bár nekem a 6-8 kör volt nagyon nehéz, lehet azért, mert arra semmit nem mondtak. A pulzusomat és gyorsaságomat lejjebb vettem így nem volt gyomor problémám. A futás tényleg a fejben dől el, ezt a középtávú triatlon és más hosszú távú versenyeken próbáltam gyakorolni. A frissítőknél sétáltam, de utána lassú folyamatos futással teljesítettem a távot. Nagy örömmel értem CÉLba, ahol Kropkó Péter átadta az értem (megjegyezte, hogy a legmelegebb versenyen vagyok túl) és Sárdi Pétertől megkaptam a Finisher pólót (akinek az edzésanyagát többször követtem).   Megkerestem a masszőr sátrat egy kis lazításra, bedobtam pár kólát, majd fáradtan a Hotelhoz kerékpároztam. Lakatos Gyula és Viki elvitte az úszó és kerékpáros zacskóimat, amiért kocsival visszajöttem. A Hotelban megittam a dupla adag regeneráló folyadékot, zuhanyoztam, kompresszor zoknit felhúztam és lefeküdtem aludni.   Eredményhirdetés Korán keltem, majd a Texcoban bevásároltam, Hotelban összepakoltam. Most már a liftet is kellett használnom a csomagok eljuttatásában a kocsihoz, mert kicsit nehezen vettem a lépcsőzést. A sportcsarnokban 11.00-kor kezdődött a diploma átadása. Az első ’bálózókat’ külön hívták ki, megtiszteltetés volt! Mindennek megadták a módját, jó hangulatú eredményhirdetés lett szervezve, bár kicsit hosszúra nyúlt. A nagy meleg miatt ebben az évben adták fel a legtöbben, de én minden indulóknak gratulálok, mert a legnehezebb dolog átlépni a START vonalat. Ha valakinek nem sikerült a táv vagy az elvárt idő, jövőre a belefektetett munka meg fogja hozni a gyümölcsét (Mocsai Lajos edzéselmélete).   Szeretnék köszönetet nyilvánítani a következő embereknek, érdemes elolvasni! Nagyatád: Dr. Herr Gyula (megszervezi töretlenül a versenyt és idén először a próbatávot) Sárdi Péter (helyi lakosként egy részletes felkészülési tervet, beszámolót adott át) Romonya: Lakatos Gyula (utolsó három hónapban sokat egyeztettünk és tartottuk egymásban a lelket a próbatávon, a verseny előtt és alatt) Gyula párja Viki (mivel nem volt segítőm, ezért ö adagolta az energiaszeleteket) Szentedre: Mihály Norbert (1,5 év alatt megtanította a hosszú távú gyorsúszást és átsegített a holtpontokon) Fáy Zoltán (masszőr, bármikor fogadott a nehéz edzések, versenyek előtt és után) Dunakeszi: Mária, Eszter, Zalán (családom, akik türelmesek voltak, hogy nagyon keveset láttak) Fazekas ’Fazék’ Attila (évfolyamtársam, aki meghatározta az IM mérföldköveit) Mezőkövesd: Szüleimnek, édesapám már nem élhette meg, de mindig azt mondogatta, ami igaz a sportra és az Élet minden területére. ’Az Élet nem egy habos torta, küzdened kell fiam, küzdened!’   Az út maga a cél, fontos, hogy újabb és újabb célokat tűzzünk ki ebben a rohanó világban. A hosszú felkészülés alatt sokat gondolkodtam már rajta, mi legyen a következő, ami a családnak is megfelelő. Így jutottam el a 10 km-es úszás tervéhez (Nagyatádon vagy Porec-ben), ezt most Risztov Éva olimpiai úszása meg is erősítette bennem.   Nyugodt, sérülésmentes felkészülést kívánok mindenkinek az első vagy a következő IRONMAN távjához!   Sportbaráti üdvözlettel. Bán Tibor, Dunakeszi, 2012 ban.tibor1970@gmail.com

© 1989 - 2019 eXtremeMan
Designed by Szliczki József